Községek Magyarországon
fejlec

Gávavencsellő nagyközség

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Ibrány–Nagyhalászi kistérség
Lakosság: 3938 fő
Terület: 66.83 km2
Népsűrűség: 58,93 fő/km2
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 42

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északnyugati részén, Ibránytól keletre kb. 15 km-re, és Rakamaztól észak-keletre kb. 20 km-re, Tokajtól észak-keletre 18 km, vagy Nyíregyházától 25-30 km-re.

Megközelíthető

  • Vonattal a MÁV 118-as számú (Nyíregyháza NYK – Kótaj – Buj – Herminatanya – Balsai Tisza-part) vonalán érhető el.

Története

Gávavencsellő két település: Gáva és Vencsellő egyesüléséből jött létre 1971-ben.

Gáva

Gáva neve 1304-ben, a pápai tizedlajstromban tűnik fel először. Nevét ekkor Gana, majd Gawa névenírták az oklevelekben.

A település birtokosai a XIII. század-ban a Vayak voltak.

1425-ben a Losonczy család -nak van itt birtoka.

1436-ban a Tatár család szerez itt birtokot.

1460-ban a Bulyi, Ráskay, Márki családoknak van itt részbirtoka.

A XIX. század elején a jászói prépostság, és mellettük még a Bessenyey, Csécse, Csizy, Vida, Koczog család, és még más családoknak volt itt birtokuk.

A XX. század elején a jászói prépostságnak, valamint Kömmerling Jánosnak, Frankel Sámuelnek, és Pethő Antalnak van itt birtoka.

Gáva 1950-ig Szabolcs megye Dadai felső járásának székhelye volt.

Vencsellő

Vencsellő nevét az oklevelek 1407-ben említik először, nevét már ekkor is mai alakjábanírták.

1407-ben I. László király is járt a településen, itt folytatta az 1092-ben Szabolcs várában megkezdett zsinatot

Vencsellő egykor a z Ecsedi uradalom-hoz tartozott, ekkor birtokosai a Báthory család tagjai voltak.

Később a Tárkányi, majd 1407-ben az Upory család birtoka volt.

Utolsó birtokosa a Dessewffy család volt.

Nevezetességei

  • Dessewffy-kastély A Dessewffyek Vencsellőn épült kastélyának magja egy a XVIII. század második felében készült barokk kiskastély, amely mellé egy másik kastélyt építettek klasszicista stílusban a XIX. század elején. A két épületet 1898-ban összeépítették.

1944-ben káponájának tornyát felrobbantották, ekkor bal oldalszárnyát és udvari oszlopcsarnokát lebontották.

1950-ben erősen átalakították.

A kastély parkja

A műemléképület mintegy 10 hektáros parkja évszázados fákkal védett történelmi kert, melynek értékét a különböző juharok, gyertyánok, platánok és kocsányos tölgyek kora és mérete jelzi, s mellettük még sok értékes cserjefaj is meghúzódik.

A kastély a település önkormányzata idegenforgalmi célból magánkézben adja. Az új tulajdonos a műemlékvédelmi szakhatóság jóváhagyásával eredeti állapotának megfelelően helyreállítja majd az épületet.

  • Nyírvidéki Kisvasút

Források

Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.

Következő községek

Géberjén | Gecse | Géderlak | Gégény | Gelénes | Gellénháza | Gelse | Gelsesziget | Gemzse | Gencsapáti | Gérce | Gerde | Gerendás | Gerényes | Geresdlak | Gerjen | Gersekarát | Geszt | Gesztely | Geszteréd | Gétye | Gic | Gige | Gilvánfa | Göd | Gödöllő | Gödre | Gógánfa | Gölle | Gomba | Gombosszeg | Gömörszőlős | Gönc | Gönyű | Gór | Görbeháza | Görcsöny | Gordisa | Görgeteg

További községek

Kisléta | Gemzse | Hosszúhetény | Somogyjád | Hencse | Győrvár | Csesztreg | Bakonytamási | Nagybudmér | Sántos | Somogymeggyes | Vámosmikola | Vereb | Acsád | Keszthely | Tiszadada | Röszke | Szente | Somodor | Nagypeterd | Alibánfa | Kisszőlős | Mezőkeresztes | Tiszavalk | Mezőszemere | Torvaj | Farkasgyepű | Kaba | Drávapiski | Tagyon | Erdőkertes | Kislippó | Szamostatárfalva | Rákócziújfalu | Iván | Pincehely | Hajdúnánás | Szentkatalin | Ceglédbercel | Pátka | Nemesapáti | Kemeneshőgyész | Ózd | Rétság | Demjén | Mátraterenye | Mencshely | Zákány | Pápakovácsi | Újlőrincfalva